Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Kovaszna Megyei Heraldikai Bizottsag

2005. október 6.

Nem Háromszék megye címerét, hanem a megyei tanács három évvel ezelőtt bejegyzett szimbólumát tették ki az önkormányzat épületére – szögezte le Demeter János tanácselnök a kirobbant országos botrány kapcsán. Az új címer október 4-én jelent meg az épületen, és mivel a kihelyezett szimbólum csak árnyalatokban különbözik a megye címerétől, többen azt hitték, hogy utóbbi került fel a végleges engedélyek kibocsátása előtt. A megye címerét augusztus elsején fogadta el a megyei tanács, jóváhagyta a Megyei Heraldikai Bizottság, jelenleg az Országos Heraldikai Bizottság asztalán várja az engedélyezést. A román közösség képviselői több ízben tiltakoztak a címerterv ellen, kifogásolták, hogy ez megegyezik a régió XVII. század óta használt címerével, és hogy hiányoznak belőle a románság szimbólumai. Mindenki György Ervinen, Kovászna megye prefektusán kérte számon, mit tesz a törvényesség védelmében. ,,Ha törvénytelenség történt, kénytelen leszek kérni a leszerelését annak ellenére, hogy személyesen nincs kifogásom ellene” – hangsúlyozta. /Farkas Réka: Botrányt kavart az új tábla. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

2007. augusztus 20.

Sepsiszentgyörgyön, a Háromszéki Magyarok Világtalálkozóján megnyílt Szekeres Attila István címerkiállítása. Az alkotó az elmúlt négy évben közel ötven heraldikai jelet tervezett Háromszék, Maros valamint Brassó megyei települések részére, s mint Cserey Zoltán muzeológus, a Kovászna megyei heraldikai bizottság elnökének köszöntőjéből kiderült, egyike – egyedüli magyarként – a hat hitelesített romániai címerkészítőnek. A 42 éves – újságíróként is tevékenykedő – címerkészítő szerint: „a címer nem történelemkönyv, sem pedig nemzetiségi statisztika“. Albert Álmos polgármester kiemelte, hogy a rendszerváltás után egyre több önkormányzat kezdte elővenni településének régi címereit, azonban ez nem mindenhol aratott osztatlan sikert. /Domokos Péter: Világtalálkozós címerviták. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998